Egy fürdőtó tervezésénél érdemes figyelembe venni a következő szempontokat:

Mekkora legyen a tó?

Számításba kell venni az azonos időben egyszerre fürdőzők, feltételezhető legnagyobb létszámát, fürdőzési szokásait, valamint az úszni nem tudók (pl. gyerekek) részére, a tóban elkülönítésre kerülő területet is. (Egymás mellett úszó, két felnőtt embernek, legkevesebb 3 - 3,5 m széles úszósávra van szüksége.) Igen jól bevált arány a 40: 60%, tehát egy 120 m² fürdőtóban, 40% = 48 m2 az úszásra, fürdésre kialakított rész, és 60 % = 72 m² a növényesített, ill. egyéb funkciókat szolgáló terület.

A fürdőtavak a következő elemekből állnak:

úszásra vagy fürdőzésre kialakított rész(ek)

közepes és sekély vizű, növényesített zóna

szűrő, tisztító tórész mocsári, vagy regenerációs zóna

Milyen mélységű legyen a tó?

Az úszózóna legmélyebb pontja 2 m, de az úszásra megfelel az 1, 50 - 1,65 m vízmélység is, ez már mélyvízi érzetet ad (a mélyépítés drága mulatság). A közepes vizű zóna 60-80 cm, míg a sekély vizű zóna maximum 30-40 cm mély, és legalább 1- 1,5 m széles sávban, a parttól, a tó közepe felé lejtsen. A mocsári, vagy regenerációs zóna mélysége 0-20 cm, ez egyben a tó áradási, illetve a felesleges víz elvezetésének helyét, irányát is kijelöli.

Az altalaj szerkezete, és milyen mélyen van a talajvíz szintje?

A nehezen kitermelhető sziklás, köves talajnál, mindenképpen munkagépet érdemes igénybe venni. Előzetesen persze, pontosan feltérképezve, a talajba fektetett csővezetékeket, kábeleket, esetleg régi pince vagy épület maradványokat. Soha ne építsünk tavat gázvezeték, víznyomócső vagy szennyvízelvezető csatorna fölé!

Frissen töltött, még kellőképpen nem megülepedett talaj is problémát okozhat a tó építése során!

Ha nem ismerjük a talajvíz szintjét, akkor érdeklődjünk a környéken élő, kúttal rendelkező szomszédoktól, hogy kútjukban, éves viszonylatban milyen mélyen található a víz. Ez némi támpontot nyújt a tervezésnél, és ha szükséges, számolni lehet az ezzel kapcsolatban felmerülő többletmunkákról, költségekről.

Van-e lehetőség a munkagépek bejárására a kertbe?

Figyelembe véve a kitermelésre kerülő föld mennyiségét, annak esetleges elszállítását (ha nem tudjuk elteríteni a kertben), érdemes munkagépet igénybe venni a tóalap kiemelésénél.

Adottak-e a körülmények a tó biztonságos fenntartásához?

Ha a terület bekerítetlen, idegenek vagy akár állatok elől nem elzárt, akkor bármilyen előforduló baleset esetén a tó, illetve a telek tulajdonosa viseli a felelősséget. Úszni nem tudó gyerekek, vendégek fürdőzését mindig felügyelni kell!

Kiépíthető-e az elektromos csatlakozás a tóhoz?

A fürdőtó üzemeltetéséhez szükséges elektromos berendezésekhez, tótechnikákhoz vezető kábelt, érdemes a földbe süllyesztve, az érintésvédelmi szabályok pontos betartásával kiépíteni! Az elektromos csatlakozást, és berendezéseket a víztől, min. 2 m távolságra kell telepíteni!

Stég, híd, melléképítmények területi igénye és helye?

Számításba kell venni a melléképítmények (stég, híd, vízesés, skimmer, szivattyú kamra, előszűrő tartály) területi igényét és elhelyezését is. Jó megoldás a szivattyúkamrát, a napozó stég alá rejteni, hozzáférést biztosító, nyitható tetővel és ugyanabból az anyagból készítve, mint maga a stég.

A tó feltöltéséhez szükséges, jelentős mennyiségű víz vételének lehetőségei?

Lehetőség van a Vízművektől (főnyomócsőből), a Polgármesteri Hivataltól vagy a Tűzoltóságtól (előzetesen bejelentést vagy kérelmet kell benyújtani), vízvételre a tó feltöltéséhez. Így az ember megtakaríthatja a víz díjához még plusz felszámolásra kerülő, csatornázási díjat.